A napenergia-felhasználás terjesztését szolgáló lakossági pályázat indul közel 3 milliárd forint értékben - vélhetően komoly érdeklődés fogja övezni a tendert. A pályázatok az év végéig, vagy a keret kimerüléséig nyújthatók be. A szakember szerint érdemes alaposan fölkészülni; kellemetlen meglepetést okozhat a tulajdonosoknak, ha egy-egy munkálat esetében csupán az alapvető műszaki tartalom árával számol. Konkrét példaszámítás cikkünk végén olvasható.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2,97 milliárd forint keretösszegben ír ki pályázatot az Új Széchenyi Terv Zöld Beruházási Rendszer keretében használati meleg víz előállítását és fűtésrásegítést szolgáló napkollektor-rendszerek beszerzésére, és telepítésére. A használati-melegvíz előállítására, épületek fűtésére, vagy ezen célok kombinált, esetleg egyéb hőigények kielégítésére is szolgáló, többcélú napkollektoros rendszerek beszerzésére és telepítésére magánszemélyek és maximum 12 lakásos társasházak nyújthatnak majd be pályázatot.
A támogatható tevékenységek közé tartozik - a lakóingatlan építési technológiájától függetlenül - a napkollektorból és csatlakozó elemekből álló rendszer és annak telepítése is. A pályázati forrás a teljes beruházási érték 50 százalékát fedezheti, lakásonként legfeljebb 800 ezer forint vissza nem térítendő, utófinanszírozású támogatás nyerhető el.
Feltétel, hogy a munkadíj nem lehet több a támogatás szempontjából elismerhető bekerülési költség 30 százalékánál; továbbá, a telepítendő napkollektor-rendszernek szervesen illeszkednie kell az épület meglévő gépészeti rendszeréhez és egész évben működőképesnek kell lennie. A rendszerek telepítését kizárólag az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. által regisztrált kivitelező végezheti el.
Kellemetlen meglepetés is jöhet
Minden háztulajdonosnak célszerű tisztába kerülnie az ingatlan állapotával, mielőtt energetikai felújításba kezd - fogalmazott Tóth Gábor, a Matech Magyar Technológiai Kft ügyvezetője. Ehhez érdemes energetikai szakember tanácsát kikérni, illetőleg energetikai tanúsítványt kiállíttatni az erre szakosodott társaságokkal.
Általánosságban igaz, hogy minél régebbi a ház, annál nagyobb, drágább munkálatokra van szükség energetikai rendszerei optimalizálása érdekében. Hogy pontosan mekkora - és milyen jellegű beruházást igényel a felújítás, erre nézve a munkálatok elkezdése előtt érdemes konkrét tervet készíteni, ami a váratlan költségek későbbi felmerülése ellen is védelmet nyújt - fogalmazott, hangsúlyozva: érdemes a folyamatot szakemberekre bízni.
Mindenképpen fontos továbbá, hogy a telepíteni kívánt rendszer méretét az energiafelhasználást tekintetbe véve optimalizáljuk, különös tekintettel a napkollektoros rendszereknél - tette hozzá. Az adott épület jellemzői - ideértve az épületben kiépített hőleadó rendszert (úgymint radiátorok, felületfűtések, padlófűtés) - meghatározzák, hogy egyáltalán milyen rendszerek jöhetnek szóba, de többnyire a kombinált megoldások hozzák a legjobb eredményt.
Kellemetlen meglepetést okozhat a tulajdonosoknak, ha egy-egy munkálat esetében csupán az alapvető műszaki tartalom árával számol, a járulékos, egyéb szükséges tételeket figyelmen kívül hagyja. Erre tipikus példa ha a homlokzati hőszigetelés esetén csak a hőszigetelő anyag költségével kalkulálnak - a reklámok pedig sokszor maguk is csak ezt tüntetik föl ajánlatukban. A relatív olcsó hőszigetelésnél is komplexen kell figyelembe venni a ház épületfizikai jellemzőit, a falak penészesedésének elkerülése végett megfelelő szellőztetésről is gondoskodni kell; amennyiben ezt gépi rendszerrel kívánjuk megoldani, belső szellőző rendszer telepítése is szükségessé válhat, ami akár százezrekkel is megnövelheti a végső árat. A költségvetés pontos meghatározásához összességében, az egész házat egységként kezelve, a kiinduló és az elérni kívánt állapotot definiálva lehet eljutni - mondta a szakember.
Lépésről-lépésre haladni
Elsősorban az épületet kell kezelni - hívja föl a figyelmet a szempont fontosságára a szakember. A gépészeti rendszerek esetében vannak praktikák, amelyek újabb építésű házak esetében jó hatással alkalmazhatóak, azonban a régebbi épületeknél ajánlott komplex felújításban gondolkodni.
Amennyiben példának okáért hőszivattyúval szeretnénk fölszerelni házunkat, nem árt tudni, hogy régebbi építés esetén valószínűleg a szekunder oldalt, azaz a hőleadó rendszert - radiátorok, fűtőtestek stb. - is cserélni kell.
Ilyenkor, a magas beruházási költségek miatt érdemes lehet első körben a használati meleg víz előállítására, illetve fűtésrásegítésre korlátozni a rekonstrukciót - mondja a szakember. Például egy 40 éves családi ház teljes, a szigeteléstől a fűtési rendszer korszerűsítéséig terjedő teljes megújításának összes költsége megközelítheti a 2-8 millió forintos nagyságrendet is.
Ilyen beruházási igény mellett - amennyiben állami, illetve banki támogatást sem lehet becsatornázni - a lehetőségeket figyelembe véve nyilván érdemesebb lépésről-lépésre haladni a hagyományos, többnyire gáztüzelésen alapuló rendszer átalakításában. Míg egy a fahulladék, pellet égetésére alkalmas vegyes tüzelésű kazán beépítése viszonylag alacsonyabb összegből megoldható, addig a hőszivattyú telepítése másfél-kétmillió forinttól indul. Ráadásul olyan bonyolult, nagy szaktudást igénylő munkálatokról van szó, amelyeket mindenképpen referenciákkal rendelkező, garanciát vállaló szakmai kivitelezőre kell bízni. Napkollektorok, napelemek esetében szintén igen fontos szempont, hogy a berendezést gyártó cég mennyire megbízható, ad-e például garanciát termékére, hiszen hosszabb, 15-20 éves távú befektetésről van szó.
Maga az épület az 1960-as években épült. A vizsgált falfelület 82,5 négyzetméter, vastagsága 35,5 centiméter, 5,5 centiméter széles vakolat és 30 centiméter vastag téglafal képezi a szerkezetet, a hőátbocsátási tényező (U) 1,55. A szerkezet szigetelése előtt a hőveszteség (Q) 9070 watt. A felújítás után a falszerkezet 12 centiméter polisztirolhab szigetelést kapott, melynek következtében a hőveszteség 3452 wattra csökkent (U=0,27). Az alapesetben az éves felhasznált hőmennyiség 78,9 gigajoule volt, az átalakítás után ez az érték 30,1 gigajoule-ra mérséklődött.
Így a fűtési költségből igen jelentős mértékben lehet lefaragni. 2,933 forint/megajoule értékkel számolva a régi szerkezetnél hozzávetőleg 230 000 forintos, míg a felújított szerkezetnél mindössze körülbelül 90 000 forintos fűtési költséggel kell számolni. Ez mintegy 59 százalékos megtakarítás az eredeti költségekhez képest.
A használati meleg víz (hmv) igény számításához 4 személlyel számolunk. Egy fő átlagos napi használati melegvíz igénye 50 liter. Ezt az értéket éves szintre vetítve megkapjuk, hogy a vizsgált épület igénye körülbelül 73 000 liter. 1liter víz hőfokának 1 Celsius fokkal való emeléséhez 1 wattóra energia szükséges. Jelen esetben 35 fokos hőmérséklet különbség áthidalása után kapjuk meg a 10 fokos vízből előállítani kívánt 45 fokos meleg vizet. A számítások elvégzése után eredményül kapjuk, hogy az éves hmv-igény kielégítésére 2555 kilowattóra energiára van szükségünk. A falszerkezet felújítása mellett 2 darab napkollektor is elhelyezésre került az épület tetején. A két napkollektor összesen évi mintegy 1800-2200 kilowattóra energia hozammal rendelkezik. Abban a helyzetben, amikor a kazán látja el az igényeket, az éves költség 51 000 forint 19,7 forint/kilowattórával számolva. A napkollektorral párosított kazános megoldás esetén a hmv-igény kazánra eső része 13 600 forintra csökkent. Ez 75 százalékos megtakarítást jelent.
Az alábbi felsorolásban látható a teljesség igénye nélküli néhány referencia munkánk, melyek közül bármelyik helyszín bejárható.
